Transzzsidó kiáltvány (Rosenfeld Mirjam Ráhel néven)

A Magyarországon akár több tízezer embert is érintő transzzsidóság a transzneműséggel együtt az emberi sokféleség és változatosság csodálatosságára hívja fel figyelmünket.

A zsidóság napjainkban egyre többféle identitást felölelő átfogó kategória. Nem új jelenség, hogy eleddig marginalizált zsidó hangok helyet követelnek maguknak a zsidóság mibenlétéről szóló közbeszédben. Amikor új zsidó hangok (misznágedek, mászkilok, cionisták, reformzsidók, a kulturális hagyományokat ápoló világi zsidók, nők és fekete zsidók, stb.) saját speciális helyzetüket és problémáikat tematizálják a zsidóságon belül, elengedhetetlen, hogy valamennyi zsidó újra átgondolja zsidóságát. Most egy egészen a mai napig megtagadott csoport, a transzzsidók (gój testbe született zsidók) eddig elhallgattatott hangján szólalok meg, hogy helyet és egyenlő jogokat követeljünk magunknak a zsidóság asztalánál.

Transzzsidó identitás

Ahogy minden csoport, a transzzsidók is igen sokfélék. Különböző életkorban és különböző módokon ébredünk rá arra, hogy annak ellenére vagyunk zsidók, hogy nem vagyunk zsidó származásúak. Néha a környezetünk előbb észleli és tudatja velünk, hogy nem illeszkedünk megfelelően a gój kategóriába: sokszor családtagjaink, barátaink, vagy ismerőseink megbélyegeznek vagy bántanak minket, amiért áthágjuk a gój–zsidó-határvonalat. Sok transzzsidó traumatikus tapasztalata például, amikor megvetően közlik velünk, hogy mindig zsidóskodunk, amikor pénzről van szó, vagy hogy olyan zsidósan tudunk jajveszékelni nemlétező sérelmeinken. Transzzsidó mivoltunk miatti diszkriminációt tehát hamarabb is tapasztalhatunk, minthogy felismernénk és másokkal elismertetnénk, hogy nem félresikerült gójok, hanem transzzsidók vagyunk, akiket a természet fintora rossz testbe zárt. Valódi énünk felismerése persze úgy is végbemehet, hogy környezetünk mit sem sejt belőle.

Legbelső zsidóságunk felismeréséhez a pénz iránti vonzódásunk mellett a zsidó agy és zsidó lélek más jellegzetességeinek felismerése is hozzájárul. Sokan közülünk úgy indulnak el ezen az úton, hogy leküzdhetetlen vágyat éreznek, hogy megérintsenek fekete kaftánokat, kipákat és tálitokat, vagy éppen ciceszeket. Nem bírván ellenállni a kísértésnek, eleinte otthon, titokban húzzuk magunkra a zsidó ruhadarabokat, s szégyenkezve hódolunk szenvedélyünknek, miközben kielégülést is nyerünk kínzó késztetéseinkre. A zsidós külső illúziója azonban egy idő után már nem elég és tovább kell lépnünk a transition (átmenet) felé. Azon transzzsidóknak, akik belső zsidóságukat zsidókkal való kapcsolatok ösztönös keresésében kezdik el megélni, sokat segít a transition felé vezető út megtalálásában az a mindent elsöprő vágyunk, hogy zsidó partnerünket ne csak a bibliai értelemben ismerjük meg, hanem bőre alá bújhassunk. Napjainkban szerencsére szélesebb körben ismertek a zsidófétis-bulik és a zsidópornó, amelyek sokunknak segítettek zsidóságunk felismerésében

Transition (Átmenet)

A transzzsidók számára a transition azt jelenti, hogy életünket, beleértve többek közt nevünket és külsőnket zsidó identitásunkhoz igazítjuk, és magunk mögött hagyjuk gój énünket. A transition számunkra nem azonos a betéréssel, hiszen mi mindig is zsidók voltunk, zsidónak születtünk: a vallási rítusokban való részvétel számunkra nem a zsidóság felvételét, hanem annak megerősítését jelenti. Ezért fontos számunkra, hogy részesülhessünk olyan zsidó rítusokban, amelyek figyelembe veszik helyzetünket és ehhez mérten nem betérőként kezelnek bennünket.

Mivel transzzsidóságunknak gyakran testi tünetei is vannak (testi diszfória), a transition is sok esetben – de nem szükségszerűen – magában foglal ún. szemita visszaállító műtéteket. Ezek magukban foglalják a szemita arcvonásokat kialakító plasztikai műtéteket, például orrcsontpótlást és szőrbeültetést, valamint a bal alkarra tetovált sorszámokat. A transition – testi komponensével vagy anélkül – gyakran felerősíti a már eleve bennünk lévő zsidó tulajdonságainkat: sok transzzsidó számol be arról, hogy bár micvója (vagy bász micvója) után egyre féktelenebb szexuális vágyakat tapasztalt és egyre jobban hatalmába kerítették a kozmopolita ideológiák, sőt, a világuralom iránti vágy. Ez persze pusztán azt erősíti meg, hogy bár zsidónak születtünk, akkor tudunk legjobban zsidóként és emberként kiteljesedni, ha szabadon hagyják megélni zsidó identitásunkat.

Transzantiszemitizmus és ciszzsidónormativitás

Éppen ezért sérti legalapvetőbb emberi méltóságunkat, hogy nem mindenki ismeri el zsidóságunkat. A zsidóságról való közgondolkodást áthatja a ciszzsidónormativitás, vagyis hogy ’zsidó’ alatt a legtöbb ember ciszzsidót, azaz zsidó testbe született zsidót ért, miközben a transzzsidók láthatatlanok maradnak. A transzzsidók lassú láthatóvá válásával azonban egyre jellemzőbb a transzantiszemitizmus, azaz a transzzsidókkal szembeni előítéletek és gyűlölet is. Talán ezek miatt a súlyos előítéletek miatt lehet, hogy sokunk a transition után is irigykedve tekint a ciszzsidókra. Nekünk, transzzsidóknak különösen fontos ezzel a témával foglalkoznunk és ezeket a problémákat a zsidóságról folyó közbeszéd középpontjába helyezni.

Különösen fájó, hogy nagyon sok bántást és kirekesztést nem a gójoktól, hanem saját privilégiumaikat fel, illetve el nem ismerő ciszzsidóktól tapasztalunk. Az ún. transzzsidó-kirekesztő radikális zsidók (angolul Transjew-Exclusionary Radical Jews, TJERJ) bigottsága a nácikat is megszégyeníti: azzal, hogy nem ismernek el minket zsidóként ugyanúgy kirekesztenek minket, ahogy a nácik is megvonták a zsidóktól emberségüket. A transzzsidók ma kettős elnyomás alatt élnek: egyrészt megtapasztaljuk a valamennyi zsidót érő antiszemitizmust, emellett sújt bennünket a transzantiszemitizmus csúf valósága.


A transzzsidók élete nem csak játék és mese (részlet a Family guyból, https://www.youtube.com/watch?v=W9E019LIxSg)

Bár felmenőink nem élték át a vészkorszakot (soát, holokausztot), mi pedig nem éltük meg azokat a generációs konfliktusokat, amelyeket sok ciszzsidó társunk átél, sokan megtapasztaljuk például a szőrbeültetés és a felnőttkori körülmetélés fájdalmát. Annak ellenére, hogy a transzzsidók gyakran különösen erős beleérző képességgel bírnak és sokan úgy éljük meg, mintha valóban átéltük volna a soát (holokausztot), ez a tapasztalatunk sem marad megkérdőjelezetlen. A transzzsidókat transzságuk miatt érő erőszak része tehát nemcsak identitásunk, hanem tapasztalatunk megkérdőjelezése is.

Egy másik nehézség, amelyet át kell élnünk a párválasztás terén mutatkozik meg. Nekünk, ciszzsidókhoz vonzódó transzzsidóknak meg kell küzdenünk azzal, hogy rengeteg ciszzsidó azért nem akar minket párnak, mert transzzsidók vagyunk. Bár van sok olyan ciszzsidó, aki megérti halmozottan hátrányos helyzetünket, a párkapcsolat illetve házasság gyakran egy olyan határ, amelyet nem engednek minket átlépni. Ez a transzantiszemitizmus sokunkat megakadályoz abban, hogy teljes értékű zsidóként élhessünk zsidó közösségekben és ezért súlyosan sérti alapvető emberi jogainkat.

Elengedhetetlen tehát, hogy transzzsidóként ne csak a valamennyi zsidót érő antiszemitizmus ellen lépjünk fel, hanem a ciszzsidók körében is igen elterjedt transzantiszemitizmus ellen is. Fontos a zsidó közösségekben tudatosítanunk, hogy nem csak a Tórával és a vallási rítusokkal kell foglalkozniuk, hanem a transzzsidók zsidó közösséget gyengítő kirekesztésével. Ez korunk egyik legnagyobb zsidók elé tornyosuló kihívása.

Transzzsidó mozgalom

A múltban a transzgójok sokkal fontosabb szerepet vállaltak a zsidó és gój kategóriák közti szabad mozgás jogának vindikálásában. Itt az idő, hogy mi, transzzsidók is hallassuk a hangunkat és kivívjuk identitásunk méltó elismerését. A Magyarországon akár több tízezer embert is érintő transzzsidóság a transzneműséggel, transzkorúsággal, transzfajúsággal és transzfogyatékossággal együtt az emberi sokféleség és változatosság csodálatosságára hívja fel figyelmünket. A transzzsidóknak élére kell állniuk annak a mozgalomnak, amely ezen csoportok egyenlő jogaiért és elismeréséért küzd. Bízom benne, hogy közösen elérhetjük céljainkat.

A szerző az írást eredeti jiddisből fordította.

------------

Feró Dalma: Transzzsidó kiáltvány (Rosenfeld Mirjam Ráhel néven). Eredetileg megjelent a Reflektor.hu-n 2016. május 4-én. Transzzsidó sorozatomhoz, melynek második és harmadik része is olvasható, ld. az alábbi kommentáromat, értelmezésemet:

"Miért transzzsidó? Mert transzzsidók léteznek, ha nem is hívják így magukat. Ők az elvadult filoszemiták, akik fetisizálják és egyfajta polgárosodási eszközként magukévá igyekeznek tenni a zsidósághoz kapcsolt tulajdonságokat. Ők azok, akik például a Lauderbe járatják a gyerekeiket, hogy azok jobban tudjanak érvényesülni, és ezzel ráerősítenek a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákra, alátámasztva Adorno állítását, miszerint a filoszemitizmus gyakran az antiszemitizmus tükörképe, hiszen ugyanazokra a zsidókat csak rájuk jellemző tulajdonságokkal felruházó hiedelmekre épül.

A transzzsidó írások egyrészt ezeket az antiszemitizmusba hajló törekvéseket parodizálják.

A zsidóság és zsidó tapasztalat fetisizálásának másik aspektusa a zsidó szenvedés szimbolikus felhasználása. A holokauszt a késő kapitalizmus korában az egymással versenyeztetett, elismerésért küzdő csoportok kiemelt referenciapontja lett: a rendszerlogikát magukévá tévő kisebbségi politikák áldozati pozícióba helyezkedésének egyik legfontosabb retorikai fordulata a zsidók szenvedéséhez való hasonlítgatás. Ezzel a holokauszt egy felruházható tapasztalattá és egyben egymáson taposó elismerési küzdelmek jelölőjévé válik.

Egyes baloldali elképzelések liberális kooptációjának egyik jellegzetessége a Másik tapasztalatának fetisizálása akár könnyes szemű „beleérzés”, akár magunkénak követelés útján. A transzzsidóság mint paródia ezért analógiaként is működik: a transznemű (és az újabban megjelent transzfogyatékos, transzkorú stb.) identitáspolitika jogköveteléseinek visszásságaira is reflektál. A Transzzsidó kiáltvány egyébként konkrét transznemű elbeszélésekből vett át jellegzetes motívumokat és fordította át társadalmi nemről zsidóságra (zsidó és gój agy és lélek, zsidó ruhákhoz való vonzódás, zsidók bőre alá bújásának vágya, fétisbulik, pornó, jogosultságérzés), hogy felhívja arra a figyelmet, hogy amit a zsidósággal kapcsolatban – helyesen – antiszemitizmusként értelmezünk, azt a transzneműséggel kapcsolatban liberális oldalon ünneplik és forradalminak kiáltják ki."