Egy kisgyermek valóban el tudja dönteni, ha biológiai nemétől eltérő nemű? Ha a szülő ezt kétségbe vonja, bántalmazza gyermekét? Világnézetek harca és transzaktivizmus egy mesekönyvként bemutatott kötet lapjain. A Meseország mindenkié körül folyó politikai csatározás nem pusztán értékrendek összeütközéséről szól, hanem különböző politikai stratégiákról is.

"Azért is nehéz nem indoktrinációt látni a Meseország-projektben, mert a közismert mesékben (népmesékben és műmesékben egyaránt) szép számmal találunk szegény, árva, az átlagtól valamilyen módon eltérő vagy különleges tapasztalattal rendelkező hősöket – nem igaz tehát, hogy ezek az élethelyzetek eddig ki lettek volna szorítva a mesékből. Sok mesében pedig A rút kiskacsától a Süsüig a „másság” univerzális tapasztalatát ismerhetjük meg. A gyerekek bennük magukra és másokra ismerhetnek, és rajtuk keresztül elsajátíthatják az együttérzés és a nézőpontváltás képességét a koruknak megfelelően. A Meseország mindenkié-projekt ehelyett adottnak vesz politikailag konstruált csoportokat, és az együttérzést ezen „csoportok” elfogadásaként és elismeréseként értelmezi."

"Csak látszólag folyik a vita elfogadásról és el nem fogadásról – a valódi tét, hogy hány gyereket szüljenek a nők, létezik-e női princípium, van-e a gyerekeknek szexualitása, ki végezze el ingyen a háztartási munkát, és hogyan lehet a népességet a gazdasági folyamatokhoz illeszteni. A tolerancia és elfogadás hívószavai éppen ezeket a politikai kérdéseket fedik el.

Éppen a „genderügyekben” folyó belső, liberális és baloldali szereplők közti viták világítanak rá legjobban, hogy nem elfogadók és gyűlölködők közt húzódnak a határvonalak ebben a témakörben. A transznemű-politika első és legfontosabb kritikusai a kezdetektől a feministák közül kerültek ki. Ugyanez a vita éledt újra nemrégiben J. K. Rowling transzkritikája nyomán. Magyarországon is megjelent a rendszerkritikus (és egyben szükségszerűen transzkritikus) feminista vonal, amely vitatta többek közt, hogy van veleszületett genderidentitás, hogy a nőlét pusztán egy identitás vagy egy életforma, illetve hogy a gendersemleges öltözők és mosdók jelentenék a kétségtelenül progresszív megoldást a mai „genderproblémákra”. Ezeket az álláspontokat azonban majdnem teljesen kiszorították a mainstream médiából."

Eredetileg megjelent az Index.hu-n, a teljes cikk itt olvasható.