"Az utóbbi hetekben több országos média foglalkozott a transzneműek és a nők közötti konfliktusokkal, részben J.K. Rowling írnónőt érő támadások, részben a magyarországi „genderpolitika” kapcsán, így a 444.hu egyik podcastja is. A nők valósága azonban egyik oldalt sem érdekelte igazán, de még a melegeké és a leszbikusoké sem. Magyarországon rendkívül leegyszerűsítő módon, a brit vita komplexitását figyelmen kívül hagyva importálják a témát. Az április 3-i parlamenti választások és a témához kapcsolódó népszavazás előtt pár hónappal az ellenzéki média nem engedheti meg magának, hogy ennyire lenézze az olvasóit.

(...)

És még csak nem is állnak meg a problémák a nőknél és gyerekeknél. A kérdés ugyanis az, hogy lehet-e cenzúrázni a biológiai valóságot? A genderidentitás alapú diszkrimináció egyes értelmezése szerint a transznemű emberekre biológiai nemük szerint utalni gyűlöletbeszédnek számít, és több esetben előfordult az Egyesült Királyságban, hogy a rendőrség ilyen esetekben nyomozást indított. Mindez tehát alapjaiban érinti a szólásszabadságot és tudományos szabadságot, ahogy például az Egyesült Királyságban a nő szótári definíciója („felnőtt nőnemű ember”) többszörösen cenzúra alá került, a transzaktivizmus állításait cáfoló egyes kutatásokat megakadályoztak vagy megpróbáltak visszavonatni.

A kérdés az, hogy lehet-e valakinek joga hozzá, hogy mások azt gondolják róla, amit ő gondol magáról? Még akkor is, ha ez nyilvánvalóan ellentmond a biológiai valóságnak? Mitől lenne „gyűlölködés”, hogy valaki nem gondolja, hogy a szubjektív érzések (a „genderidentitás”) felülírják az objektív tényeket (a biológiai nemünket)? Milyen következményekkel jár, ha egy láthatatlan és ellenőrizhetetlen szubjektív érzésre, a genderidentitásra alapozunk törvényeket? Elhisszük és elfogadjuk, hogy van, akinek a „genderidentitása” eltér a biológiai nemétől, azonban nem gondoljuk, hogy e probléma megoldására a nem, a férfi és nő szavak átdefiniálása a megoldás."

Kiss Noémi és Feró Dalma: JK R*wling, a nemváltó óvodások és a magyarországi választások. A teljes írás olvasható az atlatszo.hu-n.

Kép: atlatszo.hu