Trigger Warning: Megsértődés-szégyenítés! A KDNP-s megsértődés tanulságai (Kettős Mérce)

A sértettségre alapozott igények és követelések politikája azért veszélyes, mert azok tudják saját sértettségüket leghangosabban kommunikálni, elismertetni és komolyan vetetni, akik megfelelő erőforrásokkal, hatalommal bírnak. Az akció azt leplezte le, ki milyen nyilvánosságba, milyen igényét viheti ki, és nagy örömünkre szolgált, hogy vállaltan és nyíltan a sértettségük érdekében léptek fel a katolikus közösség nevében megsértődők, és ezzel végre kimondták, amit mi is mondunk: hogy ez az egész nem a magzatokról szól.

A papi performansz szerzőiként a CitizenGo felszólítására írt bocsánatkérésünkben szándékosan csináltunk viccet a sértettségi politikájukból. Aki azon megsértődik, hogy nők végre kimondják, hogy nem tartoznak neki sem a testükkel, sem a munkaerejükkel, azt egyszerűen ki kell röhögni. Az, hogy több ellenzéki portáltól és blogtól, ahol a bocsánatkérést szerettük volna megjelentetni, választ sem kaptunk vagy épp az ironikus hangnemet kifogásolták (ahogy azt a Kettős Mérce is tette), arra mutat rá, hogy az alapvetően liberális ellenzéki nyilvánosság nincs felkészülve a katolikusok nevében megsértődők liberális keretben megfogalmazott, kisebbségi-sértettségi követeléseinek kezelésére, nem rendelkezik eszközökkel ezen követelések semlegesítésére, ezáltal legitimál(hat)ja azt a hazugságot, hogy a katolikusok nevében megsértődők képviselnek valakiket saját magukon kívül.

Ez annyira nem is meglepő, hiszen ez a mai mainstream „kultúrbalos”/liberális aktivizmus nyelve: nem csak a keresztény fundamentalista abortuszellenes mozgalom van az USA-ból kilóra importálva, hanem a kisebbségi sértődés logikája is. Ennek a tanulságai természetesen túlmutatnak a konkrét eseten.

A katolikusok nevében felháborodók követelései minden elemükben illenek a liberális kisebbségvédelem sémájába, jóllehet ők maguk a liberalizmussal szemben pozicionálják magukat. A „vallási közösségeket” védő kisebbségvédő törvényekre hivatkoznak, és a valós társadalmi erőviszonyok, illetve azok materiális alapjai (pl. katolikus egyház hatalma vs. nők reproduktív biológiája feletti kontroll) helyett, pusztán a szimbolikus-kulturális síkon, az elismerés-méltóság-sértettség dimenziójában beszélnek állítólagos áldozati mivoltukról. Ez a politika nemcsak a vallási fundamentalisták sajátja: erre a sémára épül szinte valamennyi ma látható, nyugati kisebbségi mozgalom (ellentétben például a 70-es években kibontakozó felszabadító mozgalmakkal). Azonban mivel a különböző társadalmi csoportokat érintő problémák egészen különböző módon viszonyulnak a fennálló rendszerhez, ezen mozgalmak eredményei is igen különbözőek.

(...)

A rendszer alapvető szükséglete a munkaerő újratermelése napi szinten, azaz, hogy egyik napról a másikra képesek legyünk újra munkába menni (ehhez szükséges a főzés, mosás, takarítás, érzelmi gondoskodás, stb.), és generációs szinten, azaz hogy új munkaerő pótolja a megszűnő munkaerőt (ehhez szükséges a gyerekszülés és gyereknevelés). Ezt a rendszer nem munkaként, hanem a nők „természetéből” fakadó feladatokként határozza meg, és ekként zsákmányolja ki őket, valamint épp ezen „kötelességeik” miatt nyomja a nőket a munkaerő-piacon az informális szférába, ezzel hozzájárulva a társadalmi koalíciók ellehetetlenítéséhez. A nők felszabadítását azért sokkal nehezebb képviselni, mert az a rendszer alapjait kérdőjelezi meg, ezzel szemben a meleg férfiakat sújtó problémák pusztán a nők alárendelésének melléktermékei, ezért a melegjogi követelések sokkal könnyebben illeszthetőek a rendszerbe. (Ez a szembeállítás nem arról szól, hogy kinek rosszabb és ki morálisan felsőbbrendű, hanem arról, hogy hogyan határozza meg a rendszerhez való viszony a követelések sikerességét.) Sőt, a mai mainstream „LMBT” mozgalom támogatja is a rendszert azzal, hogy szimbolikus követeléseivel (pl. melegházasság) legitimálja azt: többek közt az USA és Izrael kormánya és számos kizsákmányoló és háborús technológiát gyártó cég az „LMBT” jogok támogatásával mossa tisztára magát és azt a rendszert, amely ezt lehetővé teszi.

Feró Dalma, Bajusz Orsolya, Básthy Ágnes: Trigger Warning: Megsértődés-szégyenítés! A KDNP-s megsértődés tanulságai
Megjelent a Kettős Mércén. A teljes írás itt olvasható:

https://kettosmerce.blog.hu/2017/01/07/trigger_warning_megsertodes-szegyenites_a_kdnp-s_megsertodes_tanulsagai

5447416030_eb26a93bdb_b.jpg